Halii, meghoztam a kövi részt jó olvasást!! :DD N&T
-Mit szeretnél?-kérdezte tőlem Kath és betessékelt a szobájába.
-A helyzet,hogy a fiúknak be van csukva kulcsra a szobájuk és én meg így nem tudok hol aludni.-mondtam Kathnek.
-Gyere be itt a kanapé aludj ott!-mosolyodott el Katie és a kanapéra mutatott.
-Ezer köszönet majd meghálálom!-mondtam és feküdtem le a kanapéra.Hát így első nap elég vicces a kanapén aludni, na de mindegy.
******************************
*Katie szemszöge*
Reggel már nem volt a kanapén Liam de én még mindig bent döglöttem az ágyban mikor kopogtak.
-Ki az?-kérdeztem kicsit kómás hangon.
-Liam, bejöhetek?
-Persze csak ne kapj sokkot a reggeli ábrázatomtól!-mondtam kicsit viccesebb hangon mikor Lilike és egy kis cica jött be a szobámba.
-Ez a cukiság meg mit keres itt?-kérdeztem mosolyogva és az ölembe vettem.
-Reggel korán keltem fel és megkérdeztem, édes egyetlen bátyádtól, hogy milyen házi állatot szeretnél kapni és a válasz a cicára esett így hát bementem az állat kereskedésbe és ezt választottam.-mondta és beljebb jött.
-De mire fel?-kérdeztem értetlenül és az új cicámat kezdtem simogatni.
-Hát a tegnapi miatt meg gondoltam tökre örülnél neki.-mondta Liam és a szemembe nézett, de ekkor egy hang, anyám hangja szólalt meg:
-Kész a reggeli Francia pirítós.Mindketten lebaktattunk a lépcsőn cicámmal a kezemben és a többieknek megakadt rajtuk a szeme.Főleg apáméknak.
-Mit keres itt ez a macska, kié és hogy hívják???-tette fel a kérdések sokaságát Louis.
-Ez engem is érdekelne...-mondták a szüleim egyszerre.
-Ezt a macskát én kaptam Liamtól, mert a fiúknak kulcsra volt zárva az ajtaja én meg megengedtem neki, hogy aludjon a kanapémon és erre fel kaptam tőle egy kiscicát és a neve...óóú Liam ez a cicus fiú vagy lány?
-Fiú.
-Akkor legyen Max.
-Had maradjon én imádom a cicákat, ha majd eljönne az idő hogy Kath nem foglalkozik vele akkor majd én igen, had maradjon!-kérlelte Harry anyuékat akik végül beleegyeztek.
-Na együnk már mer kihűl a kaja!- nyavalygott Niall és bement a konyhába.
-Az téged mióta zavar??- kérdezte meglepetten az eddig csöndes Zayn.
-Nem tök mindegy, na együnk.-mondta már hangosabban bátyám és már neki is kezdett a a kajáláshoz.
*****************
*Noemi szemszög*Katie azt mondta, hogy menjek a parkba a nagykapu melletti padhoz kilencre.Kikészítette a ruhámat bár nem értem miért de nem baj.
*Noemi ruhája*
-Elmondod miért kell oda mennem?-kérdeztem.
-Nem.-Katie
-Pontosan melyik parkba menjek?Azt se tudom hol van ez a nagykapu vagy mi.-mondtam
-Ahhj, majd oda kísérlek-forgatta a szemeit.
Elköszöntünk Katie szüleitől, és elindultunk a parkba.
-Na, itt vagyunk!-mondta boldogan.
-Aha...És most?-kérdeztem.
-Most szépen odamész ahhoz a padhoz és vársz!-mondta.
-Mire?-kérdeztem értetlenül.
-Csak menj!!-mondta kicsit hangosabban.
Odasétáltam a padhoz és leültem.Vártam.Katie már elment...Ekkor megláttam egy alakot közeledni.Nem láttam pontosan ki volt az.A lámpa fény gyéren világította be a parkot.Amikor megláttam, hogy ki jön nem hittem a szememnek!
~Lehet hogy csak álmodom?~gondoltam magamban.
-Szia.-álltam fel a padról és megöleltem.Nem, ez határozottan nem álom!
-Szia.-mondta-Gyönyörű vagy!-dicsért meg Niall.
-Köszönöm-mondtam szégyenlősen.
Sétáltunk egy kicsit és beszélgettünk.
-Niall-nek hívnak.-jelenti egyszer csak ki.-Tudom.-válaszoltam,habár nem értettem miért mondta.
-Fiú vagyok.-folytatja
-Tudom.-mondom ugyan olyan értetlenül.
-Tagja vagyok a One Directionnek.
-Igen tudom.
-Van egy bátyám,Greg.
-Tudom.-már semmit sem értek.
-Szeretlek!
-Tud...várj,mi?-teljesen elképedtem.
-Szeretlek,mindig is szerettelek,csak nem mertem elmondani.-ismerte be Niall
Pár pillanatig csöndben voltam.
-Azt hittem,csak én érzek így.-mondtam halkan.
Megálltunk.Mélyen egymás szemébe néztünk, megfogta a derekamat,közelebb húzott magához.Ajkaink már csak pár centire voltak egymástól.És akkor megtörtént amiről csak álmodoztam.Megcsókolt.Az összes pillangó a hasamban vadul kezdett el csapkodni.Halk kuncogást hallottam az egyik bokorból de nem törődtem vele.Kizártam a külvilágot.Csak Ő volt és én.A többi nem számított.Amikor elfogyott a levegőnk ajkaink szétváltak.A homlokom az Övének támasztottam és belenéztem a gyönyörű szemeibe.Nem kellettek szavak.Anélkül is megértettük egymást.Láttam a szemében a mérhetetlen boldogságot.
-Szeretlek-szólalt meg.
-Én is téged-mondtam csillogó szemmel.
Megláttunk egy plédet amin szépen meg volt terítve és gyertyák vették körül odasétáltunk és leültünk.
-Olyan szép vagy-mondta szerintem a szendvicsnek-Most a kajához beszélsz?-kérdeztem nevetve.
Ő is elmosolyodott.
-Olyan gonosz vagy!-vágtam hozzá egy epret nevetve.
-Oh, szóval dobálózunk?-kérdezte mosolyogva.
Odaült mellém és az ölébe húzott.Gyengéden megcsókolt.
-Van egy kérdésem!-mondta komolyan.
-Mond-mosolyogtam.
-Lennél a barátnőm?
-Igen-mondtam boldogan.Megpusziltam a száját de ő mohón kapott ajkaim után.Szorosan magamhoz öleltem.Elkezdett esni az eső.
-Gyere!-álltam fel az öléből és magam után húztam és rohantam.Hirtelen megállt és magához szorított.
-Ez egy tökéletes este.-Niall
-Igen.-Noemi
Megcsókolt.Közben esett az eső de nem érdekelt.Elengedett és elkezdtünk sétálni.Levettem a magassarkút és megfogtam a kezembe és mezítláb sétáltam tovább Niallel, hazáig kézen fogva.
Remélem tetszett! :D Kövi fejezet holnap! ;) T&N
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése